Első bál

2007 június 13. | Szerző: Teszterke

Amikor a kolléganőm felvetette, hogy teszteljünk fogyasztókezeléseket, bizony alapos piackutatást kellett végezzek. Mai napság rengeteg cég kínálja mindent megoldó szolgáltatásait.

Végül a fogyasztómasszázst választottam, egyrészt mert már láttam élő embert, aki fogyott tőle, másrészt imádom, ha masszíroznak. Azt persze sejtettem, hogy nem lesz az a klasszikus kéjhömpöly, hisz hogy valami történjen, gondoltam, azért erősebb behatásoknak kell érniük habtestemet. Meg persze fórumokon is utánaolvastam kicsit.

Ennek megfelelően kicsit azért izgultam az első kezelés előtt. A Vanilla Szalon masszőre, Sulyok Róbert nagyon kedves volt, igyekezett megnyugtatni. Persze mindenre fel voltam készülve, beleértve külsérelmi nyomokat, kék és lila foltokat, melyekkel majd nem tudok itthon elszámolni. De persze ilyesmire nem került sor.
Egy kezelés fél óra, és értsünk alatta egy erőteljes masszázst a kritikus pontokon. Nem nevezném a Karib-tenger lágy hullámainak, de azt sem mondanám, hogy igazán fáj. Mondjuk, nálam inkább a csiklandósság tud lenni a kritikus pont.

Az első kezelés alkalmával étrendi megkötéseket is eszközölt Robi, de egyáltalán nem olyan horrorisztikus szabályokat vázolt fel, amiket ne lehetne betartani, és semmi olyan kitételt nem találtam, amely ellentmondana az általam eddig megismert egészséges étrendeknek.
Lássuk csak:
Fehér liszt nuku.
Tej nuku.
Napi háromszori étkezés nagyjából fix időpontban, melyből egy lehetőség szerint legyen meleg étel.
Étkezések között nasi nuku.
Hat óra után kaja nuku.

Napi három liter víz, fokozatosan, hogy ne terheljük a vesét.

Szerintem relatíve könnyedén betartható, legalábbis nem érzem azt, hogy gúzsba lennék kötve, és éhesnek sem érzem magam, igaz, a hőség az én malmomra hajtja a vizet, ez tagadhatatlan. Talán ami a legfontosabb, hogy nem éreztem, hogy meg lennék szorítva, ergo szinte azt sem érzem, hogy tulajdonképpen diétázom.